A magántőkealapok hazánkban kevésbé ismert vagyongazdálkodási formák, amelyeknek elsődleges célja, hogy a rájuk bízott vagyonból vállalkozásokba fektessenek, nem ritkán fel is vásárolva azokat. Magánszemélyek és intézményi befektetők is használják befektetői céljaik megvalósítására, de a megoldás egyik legnagyobb előnye a tulajdonosokat elrejtő teljes diszkréció. Cikkünkben bemutatjuk a magántőkealapok nyújtotta lehetőségeket Magyarországon.

Mi a magántőkealap?

Befektetési alapot – az elsődleges eszközkategória alapján – értékpapíralapként, ingatlanalapként, kockázati tőkealapként, valamint magántőkealapként hozhatunk létre. Ez utóbbi megértéséhez érdemes onnan közelíteni, hogy miért is szükséges egyáltalán egy befektetési alap létrehozása. A cikkünkben később részletesen is foglalkozunk azzal, hogy milyen okokból érdemes magántőkealapot létrehozni, de a fő cél egyértelműen az, hogy a pénzeszköz elkülönítve, egyfajta önálló jogi személyként jelenjen meg egy invesztíciós folyamatban.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek mi értelme, hiszen magánszemélyként vagy cégként is befektethetünk. Igen, megtehetjük, sőt sokszor ez az egyszerűbb és könnyebben járható út. Ugyanakkor lehetnek olyan érvek a befektetés, amely esetünkben üzletrészvásárlást jelent, elkülönítése mellett, amelyek értelmet adnak a befektetési alapoknak – adózás, transzparencia, vagy éppen az adott tranzakció körüli diszkréció megteremtése.

A befektetési alapok között egyértelműen a kockázati típus az ismertebb (főként a Magyarországon is méltán virágzó startup-kultúra miatt), melyet elsősorban több, kisebb összeg befektetésére hoznak létre. A magántőkealapot ezzel szemben közepes vagy nagyméretű társaságok részben vagy egészében való felvásárlására szokás létrehozni, azzal az egyértelmű előnnyel, hogy annak tulajdonosait nem kötelező nyilvánosságra hozni.

Ki hozhat létre magántőkealapot? Mikor érdemes ezt alkalmazni?

Az USA-ban, ahol már a 80-as évektől kezdve igen népszerű volt ez a befektetési forma, jellemzően csak akkreditált befektetők hozhatnak létre magántőkealapot. Hazánkban az Európai Unió által kijelölt megnevezés az irányadó: magántőkealapot csak alternatív befektetési alapkezelők, azaz ABAK-ok hozhatnak létre. A létrehozáskor az alapkezelő befektetési jegyeket bocsát ki, amelyet a magántőkealap befektetői vesznek át.

Ahogy a fentiekben említettük, a magántőkealap alkalmazásának legfőbb előnye a titoktartás, emellett adózási előnyöket is biztosít.

Mit kell tudni a magántőkealapok működéséről?

A magántőkealap egy alternatív befektetési alap, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Létrehozásának elsődleges célja, hogy az értékpapírjait birtokló befektetők céljainak megfelelő befektetést tegyenek – vállalatrészek megszerzése vagy teljes felvásárlás formájában.

Az alapot csak alternatív befektetési alapkezelők (ABAK-ok) hozhatják létre, értékpapírjait pedig jellemzően zárt körben értékesítik. A befektetési jegyeket jellemzően 180.000 eurótól szokás értékesíteni, a teljes alap létrehozásához szükséges minimum tőke pedig 700.000 euró (a cikk írásának napján ez nagyságrendileg 250 millió forintot jelent).